MESÉK ÉS HŐSEIKLiszt Ferenc-bérletes hangverseny

Engelbert Humperdinck: „Jancsi és Juliska” című operájából
                                            A boszorkányok lovagolnak
                                            A boszorkány keringője
                                            Nyitány
Gabriel. Fauré: Pelléas és Mélisande – szvit Op. 80
                          Prelűd (Quasi adagio)
                          Fileuse (Fonódal, Andantino quasi allegretto)
                          Sicilienne - Allegretto molto moderato
                          Mélisande halála (Molto adagio)
Gioachino Rossini: Tell Vilmos-nyitány
Pjotr Iljics Csajkovszkij: Rómeó és Júlia - Nyitányfantázia TH 42, ČW 39
 
Vezényel: Izaki Maszahiro
 
Engelbert Humperdinck (1854-1921) német zeneszerző 1892-93-ban komponálta fő művét, a Jancsi és Juliskát. A meseopera ősbemutatója a weimari Udvari Színházban (Hoftheater) volt 1893. december 23-án, az ifjú Richard Strauss vezényletével. A librettót a zeneszerző nővére, Adelheid Wette írta a Grimm fivérek ma már klasszikusnak számító meséjéből. Ebben az operájában a szerző a wagneri vezérmotívum mellett népdalszerű elemeket is alkalmazott. 

Gabriel Fauré a 20. század első évtizedeinek egyik legnagyobb francia zeneszerzője volt Claude Debussy mellett. 1898-ban alig másfél hónap alatt írta meg a zenét a Nobel-díjas belga író, Maurice Maeterlinck szimbolikus drámája, a Palléas és Mélisande angliai bemutatójához. A középkorban játszódó történet központjában Pelléas tragikus szerelme áll, amelyet bátyja felesége iránt érez.

Az olasz opera kiemelkedő mesterének utolsó, 38. operája a Tell Vilmos, melyet 1829-ben mutattak be Párizsban.  A Habsburg elnyomás ellen küzdő svájci íjász és az általa vezetett felkelés történetéből Friedrich Schiller írt drámát, ez alapján született a Rossini-mű.  A négyfelvonásos operát teljes egészében ritkán adják elő, világhírűvé vált nyitánya azonban a koncerttermeken kívül több filmben is felcsendül.

 A világirodalom egyik legtragikusabb sorsú szerelmespárja, Rómeó és Júlia történetéhez Csajkovszkij 1869-ben komponált nyitányfantáziát, melyet később kétszer is átdolgozott. A zene nem követi pontosan Shakespeare tragédiájának cselekményét, annak költői lényegét igyekszik inkább megragadni. A mű moszkvai bemutatóján a befejezés még gyászinduló volt, a végleges változatban azonban a szerelem földöntúli hatalmának sejtetésével zárul a kompozíció.